The complex analysis of early childhood institutional change
DOI:
https://doi.org/10.5507/magister.2014.42Keywords:
Play, Kindergarten, Pedagogical assessment, Questionnaire, ResearchAbstract
The aim of my work is the complex analysis of the transition from kindergarten to school, the first big change in the Hungarian institutional education, which is now (2015)∗ compulsory from the age of three. There is a research evidence which contends that this transition to the first year of primary is very important and may have a long-term impact on the child’s future development and learning. To achieve my research aims, I wanted to find answers to some determinative questions. I placed the problem of the transition in an interpretative frame, it was the fair educational environment. I shortly examined the literature and history of transition in early childhood in Hungary. During the historical review of the problem, first I tried to find an answer that which factors of the domestic early education system may ‘obstruct’ children in the transition; secondly my aim was to ‘seek’ the national initiatives addressed to solve these transition problems. In the comparative analysis I highlighted the practice of those European countries where the early childhood institution change is considered special. As a result of the theoretical and practical work specified above, I conducted a longitudinal study to attempt to examine the relationship between the level of satisfaction of children’s kindergarten activities and their attitudes related to school learning. Finally, I wanted to an answer to the question that whether the adequate central law and content regulation concerning the early childhood institutional change ensures the continuity of the transition in Hungary. The complex analysis of the kindergarten transition into school is aimed to approach the issue with many criteria and there required different methods and methodological solutions in different part of the research.
References
évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról.
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról.
BÁNYAI Éva – VARGA Katalin (2012): Affektív pszichológia. Az emberi késztetések és érzelmek világa. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
FORGÁCS József (2003): Az érzelmek pszichológiája. Kairosz Könyvkiadó Kft., Budapest.
GÁBOS András – SZIVÓS Péter (2008): A gyermekkori háttér és az iskolázottság. In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Újratervezés. Életutak és alkalmazkodás a rendszerváltás évtizedeiben. Kutatási jelentés a „Háztartások életút vizsgálata” (HÉV) alapján. TÁRKI, Budapest. 121- 134. http://www.tarki.hu/hu/news/2008/kitekint/ 20081014.pdf (2012.11.19.).
JÓZSA Krisztián – HRICSOVINYI Julianna (2011): A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában. Iskolakultúra,
6-7. sz. 12-29.
KERTESI Gábor – KÉZDI Gábor (2005a): Általános iskolai szegregáció, I. rész Okok és következmények. Közgazdasági Szemle, 52. 4. sz. 317-355.
KERTESI Gábor – KÉZDI Gábor (2005b): Általános iskolai szegregáció, II. rész. Az általános iskolai szegregálódás folyamata Magyarországon és az iskolai teljesítménykülönbségek. Közgazdasági Szemle, 52. 5. sz. 462-479.
KERTESI Gábor – KÉZDI Gábor (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredfordulón. Közgazdasági Szemle, 56. 11. sz. 959-
PÁLFI Sándor (2004a): Az iskolakészültség megítélése és szerepe óvodáinkban 1. Óvodai Nevelés, 57. 2. sz. 40-43.
PÁLFI Sándor (2004b): Az iskolakészültség megítélése és szerepe óvodáinkban 2. Óvodai Nevelés, 57. 3. sz. 76-81.
PETTY, Richard E. – DESTENO, David – RUCKER, Derek (2003): Az érzelmek szerepe az attitűdváltozásban. In: Forgács József (szerk.): Az
érzelmek pszichológiája. Kairosz Kiadó, Budapest. 213-233.
Pre-school and primary education in the European Union. (1994) EURYDICE EUROPEAN UNIT, Brussels.
Pre-school education: current thinking and provision. (1995) ECSC-ECEAEC, Brussels – Luxembourg.
RADÓ Péter (2007): Méltányosság az oktatásban: dimenziók, okok és oktatáspolitikai válaszok. In: Méltányosság az oktatásban. Két jelentés az oktatás méltányosságáról. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 9-66.
Supplement to the study on pre-school and primary education in the European Union. The situation in Austria, Finland and Sweden and in the EFTA/EEA countries. (1996) EURYDICE EUROPEAN UNIT, Brussels.
VARGÁNÉ SZABÓ Györgyi (2000): Mit szeret és mit nem szeret a gyerek az óvodában, és mit szeretne még csinálni? Horváth és Dubecz Oktatási Tanácsadó Bt., Budapest. http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/minosegirnyitas/modszerek/elegedetts egvizsgalatovodaban1.htm (2002. 03. 01.)
VEKERDY Tamás (2000): Óvodáról, iskoláról, gyermekekről szubjektíven. In: Pukánszky Béla (szerk.): A gyermek évszázada. Osiris Kiadó,
Budapest. 149-156.
Downloads
Published
Issue
Section
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.